A Vereb–Vál–Gyúró–Etyek új úthálózati elem tanulmánytervének bemutatása
A mellékelt térképen bemutatott nyomvonalváltozatra 2021. május 5. és 2021. május 15-e között várjuk észrevételeiket, javaslataikat!
TERVEZETT NYOMVONAL (13 MB, bőven nagyítható) (módosítva: 2021.05.06. 10:57)
Kérjük, véleményüket elektronikusan a polgármester úr önkormányzati e-mail címére (polgarmester@val.hu) vagy postai úton az önkormányzat címére (2473 Vál, Vajda János utca 2.) küldjék!
Előzmények
A Pannónia Szívében a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (VVVTFT) számos fejlesztést valósított meg az elmúlt időszakban. A teljesség igénye nélkül: Bicske környéki fejlesztéseket (Pannónia Szíve I. és II. üteme) 3.716.000.000 Ft értékben, mely többek között a Bicske-Etyek-Tarján kerékpárút kialakítását, Etyeken a szőlészeti-borászati központtal kapcsolatos fejlesztéseket, Etyeken a Svábház felújítását, Magyar-kút és környékének fejlesztését tartalmazta.
A Pannónia Szíve fejlesztések III. ütemében 858 millió forint forrás került felhasználásra Tarján – Bajót (Péliföldszentkereszt) közötti kerékpárút nyomvonalának előkészítő munkáira, Csabdiban a Szent László-patak mederrendezéséhez csatlakozó gyalogút megvalósítására, az 1. sz. főút átkelési szakaszán közlekedésbiztonsági szempontból szükséges kerékpárút építésére, kerékpáros alagút kivitelezésére Mányon, Etyeken útburkolásra, Öreghegyen közút és buszparkoló építésére.
A Kormány az 1740/1209. (XII.19.) határozatával döntött „a Pannónia Szíve Program keretében a Váli Örökség turisztikai célú fejlesztéséről”. A Pannónia Szíve Fejlesztési Program 2017. tavaszán nevesítette először a Vereb – Vál – Gyúró – Etyek új úthálózati elemet.
A Vereb – Vál – Gyúró – Etyek út, mint új úthálózati elem szerepe kiemelt jelentőséggel bír a Pannónia Szívében, tekintettel arra, hogy a térségben lévő települések közvetlen kapcsolatát fogja megteremteni. Segíteni fogja a térség, mint turisztikai központ fejlődését és a helyben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférését. De segíteni fogja a munkába, az iskolába járást, a járási hivatali ügyintézést, de jelentőséggel bír majd a helyi vállalkozók életében is.
A Kormányhatározat 3. pontja szerint a Kormány a fejlesztések előkészítésével a Dr. Molnár Krisztián elnök vezetésével működő Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot bízta meg, Tessely Zoltán, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos iránymutatása mellett.
A Kormányhatározat az alábbi feladatok végrehajtását tűzte ki célul a Tanács számára, melyhez 1.412.476.000 forint forrás biztosításáról döntött:
- Válon a műemléki védettség alatt álló Ürményi–Dreher-kastély és a kapcsolódó ingatlanegyüttes eredeti állapota minél teljesebb mértékű helyreállításának és felújításának előkészítésével,
- Vereb–Vál–Gyúró–Etyek települések tekintetében új úthálózati elem létesítésének előkészítésével. A tervezett összekötő út 21,83 km hosszú, amelyből 12,1 km meglévő földút, míg 8,73 km új nyomvonal. A szilárd burkolatú út burkolatszélessége 7 méter, útkoronája 11 méter lesz. Ez az országos közút paramétereinek is megfelel.
A Vereb – Vál – Gyúró – Etyek új úthálózati elemre vonatkozó uniós nyílt közbeszerzési eljárás sikeresen befejeződött. A közbeszerzést a SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft. nyerte el.
A tervező feladatát képezte, hogy készítsen előzetesen megvalósíthatósági tanulmányt, mely vizsgálja meg az összes lehetséges nyomvonalat, és annak eredményét, összevetését tárja a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, az érintett települések vezetői, a hatóságok, a leendő megvalósító NIF Zrt. és a leendő üzemeltető Magyar Közút Nzrt. elé.
Megvalósíthatósági tanulmány
A megvalósíthatósági tanulmány tárgya összekötő út létesítése a Pannónia Szívében, a Vereb – Vál – Gyúró – Etyek településeket érintően a 8117 j. és a 8106 j. utak között új, egybefüggő nyomvonalon, kb. 22 km hosszban. A tanulmány tárgyát képezi továbbá a 8111 j. úttal és a 81108 j. úttal alkotott csomópontok kialakítása is. A projekt keretein belül történik a Vereb – Vál – Gyúró – Etyek összekötő út megvalósításához szükséges előkészítő tervezés és engedélyeztetés.
Jelen állapot szerint az érintett települések között nincs közvetlen szilárd burkolatú közúti kapcsolat. Vereb – Vál között az eljutás közvetlen módon, Tabajd – Alcsútdoboz – Vértesacsa – Lovasberény útvonalon, vagy a Kajászó – M7 autópálya – Pázmánd útvonalon lehetséges. Gyúró zsáktelepülés, közúti megközelítését kizárólag Tordason és Martonvásáron keresztül haladó 81108 j. bekötő út biztosítja. Fontossággal bír az új út olyan értelemben is, hogy Gyúró és Vál közös önkormányzati hivatalt alkot, de közvetlen közúti kapcsolat nincs a két település között. Hivatali ügyintézés a két település között ma csak közvetett úton Tordas, Martonvásár, Baracska, Kajászó településeken keresztül lehetséges.
De említhetnénk Vál központi szerepét az ellátások tekintetében is. Ez az összekötő út csökkenteni fogja a tűzoltók vonulási idejét is, de lehetőséget nyújt a mentőszolgálat térségi fejlesztésére is.
A Pannónia Szíve zászlóshajója Etyek. Turisztikai elérhetősége az egész térségnek hasznos és fontos. Vál és Etyek között a közúti közlekedés Tabajd – Alcsútdoboz útvonalon lehetséges. Az érintett települések és a Budapesti agglomeráció összeköttetése, kiegészítve a későbbi herceghalmi útfejlesztéssel előnyös mindenki számára.
A Pannónia Szívében lezajlott, valamint a közeljövőben megvalósuló fejlesztések indokolják a közúti infrastruktúra bővítését, a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatot biztosító összekötő út kiépítését. A projekt elsődleges célja a térségi elérhetőség javítása, a regionális attraktivitás fejlesztése, amelynek elengedhetetlen feltétele az összeköttetés létesítése. A projekt ezáltal az érintett települések és a Pannónia Szíve versenyképességét is növelni fogja.
A települések részvételével több nyomvonal-terv került meghatározásra és vizsgálatra. A változatok elemzésére az egyes fejlesztési változatok esetében különböző szempontokat figyelembe vevő, többszempontú értékelés került alkalmazásra. A többszempontú értékelés során alkalmazott értékelési szempontok a projekt sajátosságaira tekintettel a következők voltak:
- Műszaki színvonal, tervezési paraméterek
- Környezeti hatások
- Hálózati illeszkedés
- Pénzügyi finanszírozhatóság, fenntarthatóság
- Társadalmi – gazdasági hasznosság
- Intézményi és működési kockázatok
A szakértők vizsgálták a településeket érintő forgalomnagyság-változásokat is. Megállapították, hogy az belterületen nem fog emelkedni az eddigihez képest. De az is megállapítást nyert a szakértők által, hogy az M7 autópályáról sem fog a forgalom átterelődni.
A műszaki tanulmányterv végül három fő változatot vizsgált megrendelői, helyi vezetőségi, műszaki, környezetvédelmi és hálózati szempontok szerint. Az előzetesen vizsgált egyéb alternatív nyomvonal-változatok ezen szempontok szerint az előszűrésben már kizárásra kerültek.
A fő nyomvonal-tervek műszaki, üzemeltetési, környezetvédelmi, közmű-érintettségi szempontok és a felhasználói igények alapján alakultak ki, melyek az alábbiak.
1. változat
Az 1. változat Verebtől délre a 8117 j. útból körforgalommal kiágazva indul keleti irányba, szántóföldeket keresztezve, majd északabbra tolódva halad Vál települése felé. Válnál, északra megközelíti a település ipari területét, majd délre visszahúzódva keresztezi a 8111 j. utat. Vál és Gyúró között a nyomvonal hozzásimul a meglévő földúthoz, és annak mentén haladva éri el a települést. A lakott területeket északi irányban elkerülve, a Natura 2000 területet kis mértékben érintve halad tovább a Pusztazámorra vezető földút mentén. Erről leágazva a megyehatár mentén, erdőterületeket érintve halad, majd keresztezve a Zámori-patakot, eléri Etyek déli szántóföldjeit. A települést megközelíti, majd keletre fordulva közel merőlegesen keresztezi a Sóskúti utat. Északi irányba visszafordulva csatlakozik a 8106 j. útba a Dávid-majorhoz vezető úttal közös csomópontban. A csatlakozási pont Etyektől keletre kb. 1 km távolságban található.
2. változat
A 2. változat Vereb lakott területéről, a település déli oldaláról indul. Meglévő úton halad a településen belül, majd abból kiágazva nagyívű vonalvezetéssel halad kelet felé szántóföldeken haladva a természetvédelmi területeket elkerülve. A nyomvonal egyenesen tovább haladva keresztezi a 8111 j. utat, majd az 1. változattal azonos módon együtt halad a Vált és Gyúrót összekötő földúton. Gyúrót megközelítve a nyomvonal a Váli utcán beér a település lakóutcájába, majd a 81108 j. út végét elérve halad tovább egyenesen. Innen nagysugarú ívvel fordul észak felé, és a meglévő földúton halad el a két erdőterület között a szőlő művelési területeken. Meglévő út nyomvonalát követve, azzal párhuzamosan halad, majd kiér a 8106 j. útra Etyektől nyugatra kb. 3 km távoságban.
3. változat
A 3. változat Vereb település központjából indul és meglévő burkolaton, majd földúton haladva kerüli el az erdő területeket. Vereb és Gyúró között a 2. változattal azonos nyomvonalon halad. Gyúrónál a nyomvonal északról elkerüli a lakott területeket, majd a 81108 j. út meghosszabbításában található földúthoz hozzásimulva északi irányba fordul. A földút mentén haladva, Natura 2000 területeket érintve, a Vérti vadaskertet nyugatról elkerülve halad el és éri el a 8106 j. utat Etyektől nyugatra kb. 7 km távolságban.
A különböző nyomvonalváltozatok előnyeit és hátrányait a következő táblázat mutatja be:
Vál térségében vizsgált alternatív nyomvonalak
Vál térségében már a tervezés korai fázisában konszenzus alakult ki a nyomvonal tekintetében. A nyomvonalakat úgy kellett kialakítani, hogy azok a települést délről kerüljék úgy, hogy azok minél közelebb kerüljenek a településhez, de a zártkerti területrészeket és a nagy szintkülönbségeket elkerülve. Az alternatív nyomvonal ezeket a kritériumokat egyenlő súllyal vette figyelembe és Vál határához közel, de a terepi adottságokat is figyelembe véve került meghatározásra.
A kizárás okai:
- Nagy zártkerti érintettség
- A település ipar telepéhez nem csatlakoztatható.
A szakértők által javasolt 1. változat részletesen
Az 1. változat helyszínrajzi vonalvezetésének geometriai kialakításakor a 90 km/h tervezési sebességnek megfelelő paramétereket vette figyelembe a tervező, kivéve azokon a helyeken, ahol a beépítettség, a domborzati adottságok vagy a természetvédelmi területek elhelyezkedése miatt a 70 km/h tervezési sebességet volt szükséges figyelembe venni, annak érdekében, hogy a megfelelő nyomvonal kialakítható legyen.
A nyomvonal derékszögben válik ki és egyenesen haladva hagyja el Vereb térségét északkeleti irányban. Szántóterületeket, meglévő földutakat keresztez, majd nagyvonalú vonalvezetéssel, először egy 1000 méteres, majd egy 700 méteres sugarú ívvel északi irányba fordul. Az 1+419 km szelvényében vízfolyást, a 3+500 km szelvény környékén pedig légvezetékeket keresztez.
Ezután egy R = 450 m ellenívvel visszafordul Vál irányába, és két ökológiai hálózat magterület között halad el szántóterületeken. A 4+500 km szelvény környezetében balos, 450 m sugarú ívvel a nyomvonal megközelíti Vál ipari területét, a Kisföld majort. Az ipartelep közvetlen kiszolgáló úttal csatlakozik majd a tervezett főpályához.
A nyomvonal ezután nagysugarú ívvel jobbra fordul, keresztezi a Váli-völgyet határoló partleszakadást a településhez minél közelebb. Így a természetvédelmi magterület a lehető legkevésbé sérül. A tervezett tengely itt keresztezi az Arany János utca folytatásában húzódó földutat, majd leér a völgybe, ahol két vízfolyást is keresztez. A 6+750 km szelvény környezetében a nyomvonal keresztezi a Váli-vízből kiágaztatott, a délebbre elhelyezkedő tavakat duzzasztó vízfolyást. A nyomvonal a 7+030 km szelvény közelében keresztezi a Váli-vizet. Ezután 340 m sugarú ívvel jobbra fordul, és beletorkollik a tervezett körforgalomba, mely a kismértékben elhúzott 8111 j. út csomópontjában a meglévő út 8+440 km szelvényében kerül kialakításra.
A tervezett csomópontból a nyomvonal egyenesen ágazik ki északkeleti irányba, és kerteken, zártkerteken keresztül haladva erősen emelkedik. Egy 450, majd egy 400 m sugarú ívvel a pálya felér a Vál – Gyúró összekötő földút nyomvonalára, és ezen haladva közelíti meg Gyúró települést. A tengely földutakat keresztez, illetve a 9+920 és 9+990 km szelvények közelében légvezetékek alatt halad át.
A nyomvonal geometriája úgy került meghatározásra, hogy a lehető legkisebb magánterület-érintettséget vonja maga után.
A Vereb – Vál – Gyúró – Etyek út váli vonatkozásai
Az út tervezésénél figyelembe vették, hogy a lakossági igényeknek megfelelően az út külterületen vezessen. Így a Váltól dél-délkeletre fekvő területek kerültek előtérbe. A domborzati és vízrajzi szempontok nagymértékben meghatározták az útvonal vezetésének lehetőségét. A terület völgyjellegéből adódóan mind a beérkező, mind a kivezető út nagy szintkülönbségű területeket köt össze. A völgy közepén folyó Váli-vizet és annak mellékcsatornáját is keresztezni kell a tervezett nyomvonallal. A patak két oldalán elterülő réteket igyekszik a terv minél rövidebb szakaszon igénybe venni. Ökológiai és környezetvédelmi szempontból fontos volt, hogy a kiemelt szépségű „Babutkás” névre hallgató, gyurgyalagok által lakott leszakadó löszfalas domboldalt a nyomvonal ne érintse, attól minél távolabb vezessen. Fontos volt továbbá, hogy a Kisföld-major gazdasági területe összekötésre kerüljön az új úttal, ennek köszönhetően a község belterületén folyó nehézgépjármű forgalom el tudja kerülni a Széchenyi utca – Mély út útvonalát, erre a területre súlykorlátozás vezethető majd be.
Az út szükségességének okai:
- mind a mentőszolgálat (Válon esetkocsit szeretnének letelepíteni), mind a helyi tűzoltóság számára lecsökkenne a vonulási idő Vereb és Gyúró irányába,
- turisztikai szempontból fontos lenne a Velencei-tó, valamint az etyeki borvidék felé nyitni,
- a Pannónia Szíve gazdasági fejlődését nagymértékben elősegíti egy kelet-nyugati tájolású összekötő út.
Vál Község Önkormányzata kérésének megfelelően cél volt, hogy az út nyomvonala külterületen vezessen minél több csatlakozási lehetőséggel, a Kisföld-major gazdasági területe kerüljön összekötésre az új úttal, közelebb hozva azt a településhez, ezzel egyidejűleg a Szent Mihály majort lehetőség szerint kerülje el. Fontos szempont volt az önkormányzat számára a „Babutkás” óvása is, és annak a lehető legkisebb mértékben történő érintése. További kérés volt, hogy a zártkerteket minél kisebb mértékben érintse a beruházás.
