Felnőtt közvéleménykutatás eredménye

„BE(LE)SZÓLHAT”
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A VÁLI FELNŐTTEK KÖRÉBEN

1. A kutatás háttere

A lakossági közvélemény-kutatást az Önkormányzat végezte civilek segítségével. Célunk volt, hogy megismerjük Vál település általános megítélését, képet kapjunk a községben található szolgáltatásokkal és rendezvényekkel való megelégedettségről, valamint a lakosság által preferált jövőbeni fejlesztési célokról.

Az adatfelvételt ún. önkitöltős kérdőíves módszer segítségével végeztük, azaz minden lakos részére eljuttattuk a kérdőíveket, illetve a település több pontján juthattak hozzá az érdeklődők. A lakosok saját otthonukban önmaguk válaszolhattak a kérdésekre illetve tölthették ki a kérdőívet, amelyet aztán a falu több pontján elhelyezett gyűjtődobozokba dobhatták be. Az adatfelvételre 2011. november 20. és december 9. között került sor.

A felmérés során 850 db kérdőív került kiosztásra, ebből 84 db érkezett vissza. A kutatás célja nem egy reprezentatív felmérés elvégzése volt, hanem a lakosság megszólítása, a véleményartikuláció segítése, illetve javaslatok, ötletek becsatornázása a település jövőbeli fejlesztése érdekében. Ezért az elemzésben közölt adatok nem reprezentálják teljes mértékben a váli lakosok véleményét, hanem jellemzően azokét, akik kitöltötték és visszajuttatták a kérdőívet. De úgy gondoljuk, hogy a kapott eredmények fontos jelzésértékkel bírnak, illetve jó alapot képeznek a jövőbeli települési szintű együttgondolkodáshoz, illetve tervezési munkákhoz.

A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést statisztikai elemző programmal végeztük.

Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi cselekedeteket, problémákat, intézményeket négy illetve ötfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, ellenszenvet stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, rokonszenvet stb.) jelez.

2. A településsel való elégedettség

A kérdőívet kitöltők jelentős többsége szeret Válon élni, 49 százalékuk nagyon, 39 százalékuk inkább igen, 5 százalékuk ebből a szempontból közömbös, 6 százalékuk inkább nem szeret, 1 százalékuk pedig egyáltalán nem szeret a településen élni. A 40 éven alattiak 9 százaléka inkább nem szeret, 6 százalékuk pedig közömbös ebben a tekintetben, míg a 40 éven felüliek körében 6 százalék nem szeret a faluban élni, 4 százalékuknak pedig közömbös véleménye van. A két korosztály 85 illetve 90 százaléka alapvetően szeret Válban lakni, azonban megfigyelhető, hogy a 40 év alattiak körében kevesebben vannak azok, akik nagyon szeretnek itt élni. Az itt születettek illetve a több mint 20 éve itt lakók közül többen vannak azok, akik szeretnek a településen élni, mint a kevesebb mint 20 éve itt lakók körében, akik közül 14 százalék inkább nem szeret itt élni, míg a régebb óta itt élők között ezt a véleményt 5 százalék osztja. Iskolai végzettség alapján nem láthatunk nagy különbségeket, azonban nemek szerint van különbség, a nők 10 százaléka nem szeret itt élni, további 6 százalék pedig közömbös, míg a férfiak közül 3 százalék inkább nem szeret itt élni, illetve további 3 százalékuk közömbös.

Egy település életében igen fontos tudni azt, hogy mennyire elégedettek az emberek az elérhető szolgáltatásokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, ezért az egyes területeket az iskolai érdemjegyeknek megfelelően osztályozhatták a kérdőívet kitöltő személyek. A kapott eredményeket az elemzés során egy százfokú skálára konvertáltuk át annak érdekében, hogy a véleménykülönbségek jobban láthatóak legyenek. A százfokú skálákon az ötven pont jelenti a választóhatárt, azaz az ötven pont feletti értékek elégedettséget, pozitív véleményeket jelentenek, az ötven pont alatti értékek pedig elégedetlenséget illetve negatív véleményeket tükröznek. Ahogy az alábbi ábrából is látszik, a válaszadók leginkább az áruellátással, a szolgáltatásokkal és az önkormányzat munkájával elégedettek, de véleményük szerint az oktatási, nevelési intézmények színvonala és a kulturális rendezvények is megfelelőek településen. Ezek a területek kaptak átlagosan ötven pont feletti értéket, azonban ezek az értékek nem jelentik azt, hogy nagy mértékben elégedettek ezekkel az emberek, hiszen százfokú skálán a 70-75 pont feletti értékek jelentenek erős és biztos elégedettséget illetve támogatottságot. Ellenkező póluson legkevésbé a fiatalok szabadidős lehetőségeivel, a sportolási lehetőségekkel, illetve a tömegközlekedéssel vannak megelégedve a válaszadók, de a falu tisztaságával, az utak, járdák állapotával, az egészségügyi ellátással, az idősek ellátásával, illetve a civil szervezetek munkájával kapcsolatban is inkább negatív véleményeket fogalmaztak meg.

Részletesebben elemezve a válaszokat, kiderül, hogy a 40 éven aluliak az idősebbek generációkhoz képest elégedetlenebbek az egészségügy helyzetével, az áruellátással, a sportolási lehetőségekkel, a fiatalok szabadidős lehetőségeivel, de pozitívabb a véleményük a kulturális rendezvényekkel és a falu tisztaságával kapcsolatban. A többi terület kapcsán nem láthatunk nagy különbségeket a két nemzedék között.

Érdekes különbségek tapasztalhatóak aszerint a válaszadók között ennél a kérdésnél, hogy mióta élnek a faluban. A kevesebb mint 20 éve itt élők elégedettebbek az önkormányzat munkájával, az oktatási, nevelési intézmények színvonalával, az utak, járdák állapotával, a kulturális rendezvényekkel, az idősek gondozásával illetve a falu tisztaságával, mint azok akik itt születtek vagy több mint 20 éve laknak a faluban. Ellenben az őslakosok vagy régebb óta itt élők jobban meg vannak elégedve az egészségügyi ellátással és az egyesületek, alapítványok munkájával.

Az önkormányzat munkájával kapcsolatban részletesebben is kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok szerint mennyire ismerik az önkormányzatnál azt, hogy mit szeretnének az itt élő emberek. A válaszadók 13 százaléka nem tudott ebben a kérdésben állást foglalni, 2 százalék szerint teljes mértékben ismerik az önkormányzatnál az itt élő emberek igényeit, 36 százalék szerint nagyrészt, 39 százalék szerint csak kicsit, 10 százalék szerint pedig egyáltalán nem. A férfiak, a 40 év alattiak és a kevesebb mint 20 éve itt élők szkeptikusabbak ebben a kérdésben.

A kutatás során kíváncsiak voltunk az emberek szubjektív élethelyzetére, azaz hogyan ítélik meg önmaguk helyzetét a falu többi lakosához képest. A váliak többsége, 79 százalékuk szerint ugyanolyan helyzetben vannak, mint mások a településen, 13 százalékuk érzi úgy, hogy rosszabb helyzetben van, míg 5 százalék válaszolta azt, hogy véleménye szerint jobb helyzetben van a falu többi lakosához képest. Ennél a kérdésnél a válaszadók 3 százaléka nem válaszolt, ami abból is adódhat, hogy valóban nem tudta megítélni saját helyzetét a másokéhoz képest, vagy nem szerette volna bevallani valódi élethelyzetét.

3. Közéleti aktivitás, információszerzés csatornái

A közéleti aktivitást tekintve a válaszadók nagy aktivitást mutatnak, 93 illetve 94 százalékuk mondta azt, hogy részt vett a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választáson, 83 százalékuk pedig a helyi népszavazáson. Ezek a számok a tényleges részvételi arányoknál magasabb értékeket mutatnak, ami azt jelenti, hogy a kérdőíveket az amúgy is nagy állampolgári aktivitást mutató személyek töltötték ki (A 2010. évi országgyűlési választáson a szavazásra jogosultak 69,43 százaléka, a 2010. évi önkormányzati választáson 64,85 százaléka, a 2010. évi helyi népszavazáson 53,76 százalék vett részt).

A válaszadók a faluban zajló eseményekről leginkább a Helyi Hírmondóból és a VálInfoból szereznek tudomást, de meghatározó hírforrások a plakátok és szórólapok, a Helyi Téma és a személyes beszélgetések is. A Vál TV-t a válaszadók 30 százaléka használja információs csatornaként, 27 százalékuk követi nyomon a váli híreket a Fejér Megyei Hírlapon keresztül, a község honlapját 24 százalék szokta meglátogatni információszerzés céljából. A testületi ülésekről illetve közmeghallgatásról 18 százalék szerez információkat a faluban zajló eseményekről, a Polgármesteri Hivatalból közvetlenül 16 százalék, a képviselőktől 10 százalék, egyéb más internetes közösségi portálokról pedig 7 százalék.

Megvizsgáltuk, hogy hányféle információs csatornát használnak a válaszadók, amely alapján kiderült, a válaszadók 46 százaléka maximum három forrásból szerzi az információkat a települést érintő eseményekről, egyharmaduk négy vagy öt forrásból, 20 százalékuk pedig 6-8 helyről szedi össze ezeket.

Egyes helyi médiumokkal kapcsolatban (Helyi Hírmondó, VálInfo, Vál TV, Vál honlapja) kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire vannak ezekkel megelégedve a válaszadók különböző szempontok alapján. Általánosságban elmondható, hogy a helyi lapokkal elégedettebbek a válaszadók, mint a helyi elektronikus médiumokkal. A Helyi Hírmondó és a VálInfo küllemének megítélésében nem láthatunk különbséget, azonban a hangnem, a tartalom, a rendszeresség és az élvezetesség tekintetében a VálInfoval kapcsolatban pozitívabb véleményeket fogalmaztak meg. A Vál TV–vel és Vál honlapjával kapcsolatban szinte minden szempont alapján összességében negatív véleményt fogalmaztak meg a válaszadók, főleg igaz ez a naprakészség és a látogatottsággal kapcsolatban.

A válaszadók nagy része általában érdeklődik a település életével foglalkozó hírek és események iránt. A válaszadók egyharmada teljes mértékben figyelemmel kíséri az önkormányzati eseményeket, híreket, és további 43 százalék nagyobb részben próbálja követni ezeket. A lakosok 22 százaléka közömbös ebből a szempontból, 2 százalék pedig egyáltalán nem követi az önkormányzat életével kapcsolatos híreket. A község gazdasági hírei iránt a kérdőívet kitöltők egynegyede nagyon, 53 százaléka pedig kisebb arányban érdeklődik, 15 százalékuk közömbös, 2 százalékukat inkább nem érdekli, 5 százalékukat pedig egyáltalán nem. A kultúrával összefüggő eseményeket 24 százalék követi teljes mértékben, 63 százalék kisebb mértékben, 11 százalék közömbös, 2 százalék pedig inkább nem. Az egyházi hírek iránt a válaszadók 18 százaléka nagyon, 42 százaléka kisebb mértékben, 11 százaléka inkább nem érdeklődik, 28 százalékuk pedig közömbös. A többi eseményhez viszonyítva legkisebb arányban a sporttal kapcsolatosak iránt érdeklődnek a válaszadók, 15 százalékukat nagyon, 38 százalékukat kisebb mértékben, 9 százalékukat inkább nem érdeklik ezek a hírek, 38 százalékuk pedig közömbös ezek iránt.

4. A helyi rendezvények megítélése

Megkérdeztük a lakosokat, hogy mennyire tartják fontosnak a település szempontjából a különböző rendezvényeket. A legtöbb rendezvényt igen magasra értékelték, különösen a hagyományos rendezvények értek el 80 fölötti pontot százfokú skálán. A válaszadók legfontosabb rendezvénynek a Vajda Napokat tartják, de kiemelten tartják fontosnak a gyereknapot, a véradás megszervezését, a Vajda János Szavalóversenyt illetve az Ádventi vásárt is.

5. A község jellemzői

Gyakran beszélünk arról, hogy Válon érdekkülönbségek és ellentétek vannak a helyi társadalomban az emberek csoportjai között. Ezzel kapcsolatban a kutatásból kiderült, hogy leginkább a politikai törésvonalak mentén vélik a válaszadók a konfliktusokat, 80 százalékuk véleménye szerint e téren léteznek ellentétek. A válaszadók közel fele lát ellentétet a faluba beköltözők és a régóta itt élők között. Ezzel szemben az alacsonyabb és magasabb iskolai végzettségű emberek közötti ellentéteket, a generációs ellentéteket, a gazdagok és szegények közötti ellentéteket a válaszadók 28-42 százaléka gondolja létező problémának.

Az ellentétek vélt nagysága

százalékos megoszlás

A nők között többen vannak azok, akik szerint ellentétek születnek politikai nézetek és az eltérő iskolai végzettség szerint, míg a férfiak többsége szerint inkább a régi és új lakosok között, a gazdagok és szegények között, illetve a generációk között vannak ellentétek. Kor alapján nem tapasztalhatunk ennél a kérdésnél nagy különbségeket, azonban a több mint 20 éve itt élők illetve az itt születettek nagyobb arányban látnak politikai ellentéteket a faluban, mint a kevesebb mint 20 éve itt élők, de utóbbiak főleg a tősgyökeresek és a betelepültek között érzékelnek ilyenfajta feszültségeket.

Kíváncsiak voltunk a lakosoktól arra, hogyan gondolkodnak a faluról mint településről, milyen tulajdonságokkal rendelkezik véleményük szerint. Ennek érdekében arra kértük a válaszadókat, helyezzék el Vált különböző dimenziók mentén, ellentétpárok között kellett választani aszerint, hogy a községre melyik jellemzőbb.

A válaszadók többsége szerint a község szép és biztonságos, viszonylag kevés környezeti problémával, de nem tartják fejlettnek és tisztának, illetve a munkahelykínálat szűk. A lakosok a helyi ügyek iránt nem aktívak, kevés jómódú van véleményük szerint, és az emberek inkább széthúzóak. Alaposabban megnézve a megadott jellemzőket, két nagy csoportot különíthetünk el, a község fizikai jellemzőit, valamint a lakosokra vonatkozó tulajdonság-csoportokat. E tekintetben a legnagyobb kihívások egyértelműen a munkalehetőségek, az anyagi helyzet, a lakosok közömbössége és széthúzása, ezeket vélik a legnagyobb problémának. A nők, a 40 éven felüliek és a településen születésük óta vagy több mint 20 éve itt élők az átlagnál negatívabban ítélték meg a falu jellemzőit.

Megkérdeztük a lakosokat arról, hogy mire a legbüszkébbek illetve mit szégyellnek leginkább a faluban. A kérdést nyitott kérdésként tettük fel, tehát szöveges választ kellett adniuk saját szavaikkal. Leginkább a falu műemlékeire, a templomra, a toronyra, a díszpolgárokra, illetve a természeti környezetre büszkék a válaszadók, illetve legtöbben a kastély állapotát, a széthúzást, a régi iskola épületét és az egészségügyet szégyellik a településen. A szószerinti válaszok alább olvashatóak.

Mi az, amire legbüszkébb a faluban? (szó szerinti válaszok)

• Egészségház
• Örökségeinkre, Őseinkre, Díszpolgárainkra
• Katolikus templom, Torony
• Csodálatos környezeti adottságú helyen fekszik
• Az iskola
• Vajda Napok
• Vajda Napok
• Műemlékek
• Vajda-ház
• A torony és a nagytemplom
• Magamat, mivel eddig el tudtam tartani a családomat.
• Gazdag múltjára.
• Erdő, Vál-völgye Étterem, Torony
• Templom, Torony
• Természeti és műemléki adottságok
• A római katolikus templom, az új Egészségház.
• Végre a lehető legnormálisabb emberek vezetik a falut.
• Rendben tartott műemlékekre.
• Új Egészségház felépítése, új tűzoltóautó az emberek javára.
• Ürményi kastély nagyon szép látványosságnak, talán ha nem volna ennyire lepusztult.
• Köszönnek az emberek az idegeneknek is. A falu fekvése, természeti környezete.
• A környezet szépsége, érintetlen területek, templom, játszótér, kastély, ha föl lenne újítva, hasznosításra kerülne.
• Nagy templom (katolikus)
• Az István tér és Kossuth út útja, és a járdák.
• Római katolikus templom
• Rokonokra
• Pizzéria. Templom felújítására.
• A csendre, nyugalomra és jó levegőre.
• Katolikus templom
• Templomok, iskola. És arra, hogy fejlődik.
• A katolikus templom
• Árpád kori torony, Katolikus templom
• Az iskola és az óvoda munkájára, az ének és tánckarra, a posta munkájára, a gyógyszertárra + vöröskereszt + református gyülekezet.
• Az egész községre (együtt tartás)
• Egészségház
• Emlékművek
• Kokas Ignác emlékmű
• Vajda ház
• Emlékművek
• A fő utca szépsége, a buszmegállók fából épült várói
• Köszöntő tábla a faluba érkezéskor (bár a betűk lehetnének jobban láthatóak, olvashatóak) testvértelepülési kapcsolatok pl. Neualbenreuth, Kastély, Katolikus, Pizzéria, Temető, Mauzóleum,
• Egészségház, Önkéntes tűzoltó versenyek, tanítás színvonala, Vajda János, Kokas Ignác munkássága stb.
• Vajda János, Kokas Ignác
• Vajda János emlékház, általános iskola
• Település elhelyezkedése
• Trianoni emlékmű
• Az iskola színvonala
• Csókás Elek vezetésével a Bíbor néptánc csoportra
• Egészségház
• Itt születtem itt nőttem fel
• Múlt
• Egészségház, Kossuth utcai és az Arany János utcai út
• Egészségház
• Sportkör
• Büszke vagyok arra hogy ilyen gazdag történelmi múlttal és épületekkel rendelkezik a falu és hogy református és katolikus egyház is van.
• Vajda János faluja, műemlékek, természeti táj.
• Díszpolgárok
• Díszpolgárok, sok tehetséges gyermek

Mi az, amit leginkább szégyell a faluban? (szó szerinti válaszok)

• Kastély
• Kastély, Polgármesteri Hivatal egyes dolgozói
• Orvosi ellátás, Kastély helyzete, Focipálya, Vajda utcai iskola összeomlása
• Az előző polgármesterek tevékenysége, Kastély, Gyógyszertár eladás, Régi jegyző (Kiss Tamás)
• Krematórium gondolata. Előző önkormányzat pénz elherdálását.
• Járdák állapota
• Kastély
• Kastély
• Kastély
• A kastély leromlott külleme
• Szemetelés, Újonnan ültetett fák és egyebek rongálása
• Az egészségügyi ellátás. Gyermekorvos hiány. Az Ürményi-kastély
• Hogy a faluban az Önkormányzat egyáltalán nem támogatja a sportot (pl. labdarúgás). A fiatalokat a sport szeretetére is kellene nevelni, így el fognak zülleni.
• Kritikusság, Széthúzás, Orvosi ellátás
• Kastély állapota
• A széthúzást, irigykedést.
• Pletykálkodást és rosszindulatú vádaskodást.
• A disznók feltúrják a sírokat a katolikus temetőben. Magyarok emlékműve, a katolikus temető, szemetes zsákok mindenütt. A virágokat lopják a temetőkben. Ürményi kastélyunk a falu közepén. Régi sportpálya és környéke.
• Ürményi kastély
• Kastély. Vajda utcai iskola
• Kastély. Sportpálya.
• Sajnos a romos kastélyunk.
• A pénztelenség az Önkormányzatban.
• A főúton lévő volt iskola és kastély állapotára.
• Malom utca, Vágóhíd utca vízelvezető árkok kialakítása. Nincs az egészségházban gyermekorvos, és fogorvosi szolgálat.
• Lepusztult a kastély. Faluházon is lehetne még javítani jó pár dolgot. Egészségházon is lenne mit javítani (pl. ajtók szigetelése). Bejárat közvetlen a váróterembe nyílik. Stb.
• A jattolási rendszer a helyközi buszokon.
• Az emberek háziállatokhoz való viszonyulása (kiscicák, kiskutyák patakba való dobása, elhullott kutyatetem nádasba való dobása). Hulladék, építési törmelék szétdobálása. Munkalehetőség.
• Tömegközlekedés. Járdák állapota. Trágyatárolás, szállítás.
• Hulladékégetés. Nem kívánt szaporulat patakba, nádasba dobása.
• Ürményi kastély romossága, rendezetlensége.
• Egyes fiatalok neveletlensége (zúzás, törés, fák). Nemzeti ünnepeken hiányolom a magyar zászlót, és himnuszt. Csak hallgatják a himnuszt, nem éneklik lelkesen.
• Kastély és környéke
• Egészségügyi ellátás, orvos.
• A falu szégyene a kastély.
• A kastély állapota
• Nem igazán tartanak össze a lakosok.
• Futball-pálya.
• Szemetes és ápolatlan.
• A főútvonal, hogy nem takarítja mindenki maga előtt.
• sok a szemét
• sok a szemét
• Kastély, régi iskola (járásbíróság)
• A kastély csúfságát és a “külső” iskola összeomlását, Petőfi utca első kertje Vargáék
• Utcák, kastély állapota
• Kastély, régi iskola állapota
• A kastély állapota
• Ürményi kastély
• Sok romos épület
• Ürményi kastély állapota
• A kastély állapota
• A kastély állapotát
• A kastély állapotát, a faluház rossz belső térkialakítását, önkormányzati tulajdonban lévő-, megfelelő nagyságú-, elrendezésű rendezvényterem hiányát, sportolási lehetőségek kis számát, pl. kosárlabda pálya hiánya
• A kastély és környéke elhanyagolt, rendezetlen
• A kastély épülete, Vajda János utcai volt iskola
• Lakossági széthúzás
• Kastély
• A széthúzást
• A tisztaságot
• Kastély és a régi iskola
• Ha szépítik a falut, egyesek tönkreteszik azt
• Széthúzás
• A kastély és környéke, tisztátalanság
• A kastély és környéke
• A kastély és környéke, az undorító kocsmákat
• Focipálya-Kastély
• Kastély állapota és a templom
• A legtöbb fontos közintézmény (orvosi rendelő, iskola, KÖZÖSSÉGI HÁZ!!!) kicsi vagy sarok telekre, forgalmas és parkolásra nem alkalmas helyre (rendelő!) épült. A focipálya vízbe épült, a KÖZPARK pedig az egyik legszebb helyre!! A régi játszótér jó helyen van, maradjon is az! Nincs olyan hely az egyházakon kívül ahol italozás nélkül szórakozhatnának a fiatalok! A fiatalok alig hogy kijárják az általánost, a kocsmába mennek szórakozni! Nincs egy igazi KÖZÖSSÉGI HÁZA A FALUNAK!! Milyen közösségi terem az ami emeletre épül?! Nem fér el benne 100 ember sem. A régi faluház ilyen szempontból sokkal jobb volt!!
• Kastély, régi iskola
• Kastély és környéke
• Széthúzás
• Központi romkert

A faluban a legnépszerűbb embernek legtöbben a polgármestert, a református lelkészt és a katolikus papot, Kokas Ignác és dr. Juhász Miklós díszpolgárokat, illetve a védőnőt említették a válaszadók.

6. Fejlesztési elképzelések

A településről alkotott lakossági jövőképet vizsgálva a válaszadók többsége 20 év múlva Vált falusias jellegű, nyugalmas, jelenlegi méretét megtartó, ám önálló intézményeket fenntartó, sok helyi munkahelyet biztosító kistelepülésnek látná szívesen.

Az egyes demográfiai tényezők mentén vizsgálva a kérdést minden dimenzió mentén az általános tendenciák láthatóak, bár a 40 év alattiak között az átlagosnál nagyobb arányban vannak azok, akik szerint inkább kertvárosias jellegű és városiasodó településnek kell lennie Válnak, és kertvárosi jelleget látnák az átlagosnál többen a kevesebb mint 20 éve itt élők közül is.

A válaszadók szerint minden fejlesztési cél alapvetően fontos a település szempontjából, ezek közül legfontosabbnak elsősorban a munkahelyteremtést, a megújuló energiatermelést, az utak, járdák felújítását, az egészségügyi ellátás fejlesztését illetve a tornaterem építését jelöltek meg, de fontosnak tartják az óvodaépítést, a falusi turizmus fejlesztését, bölcsőde, családi napközi indítását, illetve a kultúrház hasznosítását. Az előbbieknél kevésbé, de ugyanakkor fontos fejlesztési célnak gondolják az idősek otthona létesítését, a könyvtár fejlesztését, illetve kerékpárút építését.

A részletesebb elemzés azt mutatja, hogy a bölcsőde és családi napközi indítására, az óvoda építésre, illetve az egészségügy fejlesztésére a 40 éven aluliak körében mutatkozik nagyobb igény, míg a 40 éven felüliek inkább a kerékpárútra, a kultúrházra, illetve az idősek házára helyeznének nagyobb hangsúlyt. A kevesebb mint 20 éve itt élők nagyobb arányban gondolják fontos fejlesztésnek az iskola felújítását és a művészeti oktatást, mint az itt születettek illetve a több mint 20 éve itt élők. A többi fejlesztési céllal kapcsolatban lényeges különbségeket nem láthatunk az egyes csoportok között.

A válaszadók leginkább saját környezetük, utcafrontjuk rendbe tételével tudnának hozzájárulni a falu fejlesztéséhez, illetve társadalmi munkát is hajlandóak lennének vállalni többen. A válaszadók fele szervezéssel, ötleteléssel, együttgondolkodással is segítene, pénzadománnyal azonban kevesen tudnák támogatni a közös munkát. A fentieken kívül még az alábbi módon tudnának hozzájárulni a falu életéhez a válaszadók közül néhányan:

• Amit kér a polgármester, mindent, egyeztetve!
• Felajánlás: Vál címerének elkészítése iparművészeti üveg (homokfúvás) formájában
• Például aki szemetet helyez, kidobja nem lerakó helyen, azt szigorúan szemétszedésre fogni a faluban, heteken keresztül.
• Energiatudatos nevelés.
• Összetartások a közös célért lenne jó!
• Figyelek a parkosított területekre és virágtartókra, el ne lopják, ne rongálják meg vandálok.
• Kulturális közmunkát, kalákát.
• Szeretnék felajánlani 1 db kosárlabda palánkot (szabványos méretű) amennyiben elképzelhetőnek tartják a pálya kialakítását.
• Nagyobb szervezési munkával jobban meg lehet az embereket szólítani
• Parkosításkor virág szaporító anyaggal segítenék
• Ima

A kérdőív végén lehetőségük volt a válaszadóknak további javaslatokat, véleményeket megosztani, alább ezeket olvashatjuk:

• Összefogás; Óvodaépítés
• Összefogás; Javaslatok elfogadása; Iskola átalakítása
• Legyen a faluban gyermekorvos; A háziorvos rendelési ideje legyen rugalmasabb és betartott; Az Egészségházban legyen szakorvosi rendelés; A falu legyen tiszta, rendezett, virágos, kaszált (ne csak alkalomszerűen), szegényen is legyünk mindig tiszták, ne ilyen szemetesek!
• Munkahely-teremtést kérek minél több válinak! A vasárnap délutáni vadmotorosoknak ki kell jelölni egy helyet, ahol motorozhatnak, és nem mindenhol, hirtelen fölbukkanva mezőn-réten. A rendőrt le kell cserélni. Kamion 40 km/h. Biciklivel és gyerekkocsival járható járdákat és utakat kérünk.
• Legyen gyermekorvos a faluban
• Legyen még egy háziorvos
• Helyi képzések (kézműves foglalkozások, falusi turizmus, pályáztatás, ökogazdálkodás, nyelv), Önkormányzat földjén gazdálkodás (kertészet), Zöldhulladék begyűjtése, feldolgozása, Tájház (gyűjtés), Közösségi ház (népművelő programok, Több fórum, Más települések jó gyakorlatait bemutatni (tapasztalatcsere, filmvetítés)
• Képzőművészeti és iparművészeti kiállítások szervezése a váli toronyban Vál lakosainak alkotásaiból.
• Óriási szükség volna egy gyermekorvosra, akár egy-egy napos rendelésre hetente (egyszer)
• A sportolás nagyon fontos. A labdarúgó pálya a környéken az egyik legrosszabb pálya. Foci utánpótlást segítsenek megszervezni. Pl. a nyolcadikos osztály tanulói járjanak edzésekre. Egyébként a miniszterelnök úr is támogatja ezt a sportágat, és példát lehetne venni tőle.
• Üdvözlöm a kezdeményezést, csak legyen folytatása, ne álljon meg a kérdőívek összegzésénél. Jó szervezéssel oda kell hatni, hogy közösen tegyünk a jobbításért.
• Közösségépítő klubok, szakkörök létrehozása. Pályázati lehetőségek kihasználása. Helyi értékek, adottságok kihasználása. Együttműködés a helyiekkel, valamint a szomszédos településekkel.
• A sétatérben lámpák elhelyezése, hogy sötétben is járható legyen. A köveket is újra kellene rakni. Télen takarítani a hótól. Az iskola előtti kis utca forgalmát csökkenteni, szabályozni.
• Aki nem rendezi ingatlanja előtt és végén a területet, szigorú pénzbüntetést kapjon. Ebből is az Önkormányzat kasszája gyarapodna. Igen jelentős összeg befolyna a falunak belőle.
• Több törődés az öregekre. Nagyobb összefogás. Egymásra jobban kellene figyelnünk, megbecsülni mindenki munkáját. Több munkahelyet teremteni. Segíteni a vállalkozókat.
• Minden faluért tevőknek, faluszépítőknek eredményes munkát kívánunk.
• Csapadékvíz-elvezető árkok kialakítása a faluban, fontos tényezőnek tartom.
• Érdemes lenne a felcsúti feltalálóval tárgyalni az építendő szélkerékkel kapcsolatban. Hátha olcsóbban meg lehetne építeni. Nagyobb teljesítményt, ha egyáltalán lesz belőle valami.
• A fókusz a jövőbeli célokon legyen, a hagyományőrzés fontos, de nem visz előre. Az, amiben egyetértünk, fontosabb, mint amiben nem. Falusias nem egyenlő elmaradott (ld. 15. pont). Legyen „üzenet” a „bevándorlók” számára is. Legyen vonzó Vál a fiatalok számára.
• A régi iskolaépület felújításával az óvoda megoldható lenne, és nem az utcafronton, ahol a sok nagy autó száguld, szép belső udvart lehetne kialakítani, csak ajtó, ablak cserék, szigetelés a mai világban már megoldható.
• Javasolnám az emberek egészségének megőrzése érdekében gyermekorvosi szakellátást, illetve felkészültebb fogorvosi ellátást. A kastély rendbetételét, és a közösség számára használhatóvá tételét. Ifjúság számára közösségformáló elfoglaltság lehetővé tétele.
• Örülnék egy új és megfelelő szakmai tudással rendelkező orvosnak, aki ráadásul még empatikus is. Továbbá szükség lenne a tömegközlekedés összehangolására, a Volánnal és a MÁV-val való tárgyalásra.
• Nagyon jó lenne, ha a posta legalább héten egy napot tovább tartana nyitva.
• Mindenki maga előtt minden héten takarítson. Minden háznál a kutyákat beoltsák, ez több pénzt is jelent. Váli TV mindenkinél bekössék, még ha részletfizetéssel is. Minden hónapban közmeghallgatás a polgármesteri hivatalban.
• Vasárnapi csendrendelet
• Legyen gyermekorvos, legyen kihasználva az egészségház (szakorvosok)
• Javaslom, hogy amennyiben anyagi lehetősége lesz a falunak kosárlabda pálya építésére, társadalmi munka keretében stb. tegye meg. A kisgyermekeknek van játszótere stb. de pont a tini, fiatal felnőtt korosztály számára, akiket jó lenne kimozdítani pl. a számítógép stb. elől, kevés a hobbi lehetőség. Szívesen vállalnék ezzel kapcsolatos kutatómunkát pl. szabvány méretek stb. és aláírás gyűjtést hogy tényleg van igény kosárpályára. Nagyon örültem a kérdőívnek, valamint az akciósorozat hírének, hasznosnak tartom és köszönöm a lehetőséget. Javaslom továbbá, hogy az ötleteknek legközelebb nagyobb helyet biztosítsanak, bár az is igaz hogy levélben is meg tudjuk keresni önöket.
• Betartandó határozatokat hozni a biztonság, a nyugalom és a tisztaság megtartása érdekében, ezeket ellenőrizni és betartatni. Részletesebb tájékoztatás, ösztönzés feladatok vállalására, elismerés a segítségért.
• A váli emberek segítőkészek, csak meg kell keresni őket. Aki segíteni akar, az az ember elvárja, hogy elbeszélgessenek vele és felkeressék.
• Civil közösségek segítségét is kérjék a faluban lévő emlékhelyek rendben tartására.
• A falu tiszta legyen, legyen gondozott. Új óvoda építése, ha az nem, akkor először a nyílászárók cseréje és a falak szigetelése, és újrafestés
• Az eü házban engedjék új fogorvos üzemelését, akkor a rezsi költségek megoszlanának
• Az eü ház teljes kihasználtsága, javaslom, hogy gyerekorvosra a községnek nagy szüksége lenne, még egy fogorvost is lehetne foglalkoztatni
• Fogorvosi-, gyermekorvosi ellátás megteremtése, új óvoda építése, a falu megtartó erejét fokozná. Nagyon hiányzik egy hivatásos népművelő.

A kérdőívek feldolgozásában és kiértékelésében Reszler Szilvia, Virga Gábor, Ádám Csaba és Ruff Tamás volt segítségünkre. Köszönjük munkájukat!

Vál Község Önkormányzata