A kutak létesítésével, átalakításával, üzemeltetésével és fennmaradásával, valamint megszüntetésével kapcsolatos hatósági ügyekben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel a jegyző rendelkezik, az alábbi esetekben:
- a kút nem érint vízbázisvédelmi védőterületet,
- a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ fel,
- a kútból maximálisan 500 m3/év mennyiséget termelnek ki,
- a kút létesítési helyén (az érintett ingatlanon) van épület, vagy épület létesítésére engedélyt adtak,
- a kútra magánszemély kér engedélyt,
- a vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítése érdekében történik,
- a kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
Minden egyéb esetben a vízgazdálkodási hatósági jogkörrel a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezik, így az engedélyezést, hatósági ügyintézést ott kell intézni.
Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
A kérelmezés során csatolandó:
- a vízjogi engedélyezésieljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. mellékletében meghatározott, kúttervező szakember által készített dokumentáció;
- a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, a képesítést igazoló okirat másolata;
- a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. fejezetének 6.7. pontja szerinti fényképfelvétel a kútról és környezetéről (vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén);
- amennyiben a kérelmező nem tulajdonosa az ingatlannak, vagy a kérelmező tulajdonoson túl további tulajdonosa is van az ingatlannak, amely területén áll a kút, akkor a tulajdonos(ok) hivatalos meghatalmazása.
A kutak „bejelentésével” kapcsolatos „félreértések”:
A különböző médiumokban megjelent hírek alapján többen kerestek meg bennünket a kutak „bejelentésével” kapcsolatban.
A kutakat valójában nem „bejelenteni” kell (azokról minden esetben – ha az szabályosan, engedéllyel létesült – nyilvántartást vezet a hatóság), hanem a vízgazdálkodási törvény alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a 2020. július 1 -e előtt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményére (kútra) 2023. december 31-ig vízjogi fennmaradási engedélyt kér. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidőig megkért, jogszabályokban előírt fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatása után, fennmaradási engedélyt kaphat az a kút, ami a hatályos jogszabályokban leírtaknak megfelel és ebben az esetben nem kell bírságot fizetni.
De mire kellet volna engedélyt kérni? Engedéllyel lehetet létesíteni:
- Az 1960. augusztus 8. után létesített fúrt kutakat
- Az 1992. február 15. után létesített minden kutat (ásott és fúrt kutat is egyaránt)
Az 1960. augusztus 8. előtt fúrt kút és az 1992. február 15. előtt létesített ásott kút általában jogszerűen épült engedély nélkül, hiszen az építése idején általában nem kellet engedélyt kérni rá.
A buktatók:
- Ha a kút nem felel meg a jogszabályoknak, akkor a fennmaradási kérelmet el kell utasítani és kötelezni kell a kérelmezőt a kút megszüntetésére. Nem felel meg a kút például, ha nem szabvány kútépítő anyagokból épült (hanem pl. PVC csőből), vagy ha a szennyeződés bejutása nincs kellőképpen meggátolva (pl. szétfagyott, szétrohadt kútfej, árnyékszék túl közel van, stb.).
- Ha a kútról kiderül, hogy nem jegyzői hatáskörbe tartozik (pl. mert az első vízadó rétegnél, azaz a talajvíznél mélyebre ér), akkor az eljáró hatóság már a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, akinek az eljárására más szabályok vonatkoznak. A 20 méternél mélyebb fúrt kutaknál minden esetben felmerül a gyanú, hogy nem talajvizet használnak fel.