Nevezetességek

A kastély

Alsó szintje a török kiűzése után a jezsuiták rendháza volt. Ürményi József országbíró, a község földesura építtetett rá még egy szintet, s kapta meg máig is látható formáját. A fő építőmester valószínűleg Kasselik Fidél volt. Itt kell megemlíteni azt is, hogy Ürményi a kastély körül telepítette le a többnyire német mesterembereket, s ez volt az alapja a később kialakult faluközpontnak. A főutca egyes részeit még ma is gyakran Kisnémet és Nagynémet utcának hívják a helyiek.
Az épület hangsúlyozottan tömbszerű, U-alakú alaprajzával, a középrizaliton lévő klasszicista rácsozatú erkélyével meghatározza a főutca képét. Eredeti tetőszerkezete nem ismert. A századelőn magas, osztott francia tetőt kapott, majd az ötvenes évek restaurálása során kapta meg mai, laposabb hajlásszögű formáját.

A katolikus templom

A Váli-vízen átívelő kétlyukú hídon átsétálva vagy átautózva már messziről látszik az út végén magasodó, méreteiben is lenyűgöző templom.

Egy 1828-as püspöklátogatási jegyzőkönyvből azt tudhatjuk meg, hogy az ősi torony már a harmadik templomot szolgálta.

Az első – háromhajós – templom a XII-XIII. században épült. A torony a templom hátsó részén volt, első része lenyúlott a mostani útig. Oltára a mostani kettős kereszt helyén lehetett.

A második – nyugatra néző – templom a régi romjain épült. Építészeti stílusát tekintve a gótika jegyeit mutatta. A törökök várrá alakították, majd a felszabadító csapatok megérkezése előtt felgyújtották. Ez a templom kisebb méretű volt elődjénél. Megmaradt két padja, oltárszekrénye, két fa oltári angyala. Kis mérete miatt az 1800-as évek elején felmerült egy új templom építésének gondolata.

Az agg korban lévő Ürményi határozta el magát a templomépítésre. Nagy segítője volt ebben az akkori tudós plébános, a fiatal Farkas Imre, későbbi megyéspüspök. A templom tervezője egyes források szerint Heine Ágost (Ágoston), mások szerint pedig az Esterházyak építésze: Engel Ferenc. A tervezési munkálatok 1818-19-ben folytak. 1819. augusztus 15-én pedig sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A szerkezetkész templom 1824. augusztus 15-re készült el. Belső díszítése 1854-ig folyt.

A templom alapterülete 1170 m2. Így Fejér megye legnagyobb, Magyarország kilencedik legnagyobb temploma. A belső hosszúság 47,5 m, a hajó szélessége 13 m, mely a két – kereszthajó látszatát keltő – oltárfülkével 23, 4 m-re bővül. A kupola magassága 15 m. A klasszicista stílusban megépített templomba oszlopos kapuzat vezet, timpanonja négy ión kőoszlopon nyugszik. A timpanon domborművén Krisztus és Szent Péter alakja látható. Belül a dongaboltozatos, kupolás templom hatalmas arányai még inkább kibontakoznak. A kupola alatti térrész finom arányú tagolásával, mérsékelt díszítésével hatásosan emeli ki a szentély kettős korinthoszi pillérrel keretezett és oromzattal koronázott főoltárát. A nagy méretek sem teszik rideggé a belső teret. A templom berendezése, képei, felszerelése nagy művészi értéket képviselnek. A régi templomból csak a padokat, a keresztelőkutat és az orgonát hozták át az új templomba.

A bejáratnál lévő kápolna kezdetben keresztelő kápolna volt. Itt őrizték a régi templomból áthozott keresztkutat. Oltárából készült a mai szembenéző oltár. Ma a gyóntatószék foglal itt helyet. Két Ferenczy szobor is díszíti a templomot. Egyik Ürményit ábrázolja, a másik címe pedig ” Az üdvözült lélek”.

A hajó oldalfalait al secco-k díszítik. A fehér és a zöld árnyalataival készített grisaille-k a bécsi Wagner József és Ferdinánd festőművészek alkotásai.

Ferenczy szobrával szemközt áll a díszes, empire stílusban készült ón keresztelő kút, Ürményi Ferenc ajándéka. Díszítései Krisztusnak a bűn felett aratott győzelmét jelképezik.

A jobboldali mellékoltár képe az utolsó vacsorát ábrázolja. Schaffer József alkotása.

A baloldali mellékoltár képe Mária mennybemenetele, melyet 1852-ben festett Molnár János festőművész.

A négyszögletes, ízléses vaskorláttal lezárt apszisban foglal helyet a márványlappal fedett koporsó alakú főoltár. Két oldalról három-három empire gyertyatartó ékesíti. A predella végén mindkét oldalon egy-egy imádkozó kerub látható. Az oltárképet keretező márvány építmény négy oszlopon nyugvó empire timpanont hordoz, benne az isteni szem domborművével. A főoltárkép a keresztre feszített Krisztust ábrázolja, a kereszt alatt Máriát, Szent Jánost és a keresztet átölelő Mária Magdolnát láthatjuk. Ez a festmény is Schaffer József műve.

A szentélyre nyílik az üvegajtós sekrestye. A gyönyörű rokokó bútorzat igazi látványosság. A majki kamalduli kolostor templomából való.

Megemlítendők még a védett, művészi értékű egyházi edények is (barokk kehely, keresztelési kancsó).

A templom nagy értékű képe … volt – sajnos csak múlt időben beszélhetünk róla, mert a nyolcvanas évek végén elrabolták – egy az 1500-as években festett, Rafaello-iskolából származó, a Szentcsaládot ábrázoló festmény. HA VALAKI….

A váli helytörténeti múzeum nagy része is a műemléktemplomban kapott helyet.

A szószék fafaragással díszített, klasszicista alkotás.

A II. világháború szőnyegbombázása jelentősen megrongálta a templomot, melyet a falu óriási áldozatok árán épített újjá.

A többször felújított és átalakított orgona eredete a középkorra nyúlik vissza. Megemlítendő, hogy az 1959-es felújításkor ez a hangszer volt az ország első, teljesen elektromos vezérlésű orgonája.

A középkori torony

A katolikus templom mellett található a középkori gótikus templomtorony. Korát a kutatási eredmények a XV. századra teszik. Már a századelőn jelentős műemlékként tartották számon. Eredetileg a régi templom tornya volt, az új templomot Ürményi gróf ettől kicsit távolabbra helyezte el.

Alaprajza négyzet alakú (6,9 x 6,9 m), belvilága 4,6 m x 4,1 m. Falszövete kváderekkel kevert törtköves vegyes-falazat. A vakolat viszonylagos épségben maradt meg, ahol hiányos, ott jól megfigyelhető a hozzá kapcsolódó templomhajó helye. Homlokzatain csúcsíves, ovális ablakok láthatók, legfelül a toronyórával.

A katolikus temető

A régi temető az ősi templom helyén volt. Ezt bizonyítják az 1973. májusában elkezdett ásatások eredményei is.

A mostani helyére – a templom mögötti gyönyörű környezetbe – 1768-ban került. Itt található az Ürményi-mauzóleum, a Burger-kápolna és a költő Vajda János szüleinek a sírja is.

Az Ürményi-mauzóleum

Az épület a katolikus temető hangsúlyos része. A templom mögötti domboldalon, a lépcsőkön felsétálva hamar a szemébe tűnik a látogatónak.

Az Ürményi József által lerakott városmag harmadik eleme a kastély-templom vonalban helyezkedik el. Tervezője ugyanaz, mint a templomé. Szerény díszességével és tagozatlanságával ünnepélyes, de egyben zárkózott is.

A kegyúri kripta felett nyugvó épület kör alaprajzú, lapos kupolájú, felülvilágító ablakkal látták el. Szép lépcső vezet fel a tölgyfa ajtóig. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak. Belső falait a végső időkre vonatkozó al secco díszíti: a halál, az ítélet, a leláncolt pokol és a boldog örökkévalóság. Szintén a templomdíszítő Wagner József és Ferdinánd munkái. Főoltára egyszerű, asztalszerű kő építmény. Oltárkeresztje fából készült.

Az épületet többször renoválták illetve javították.

A Burger-kápolna

Szintén a templom mögött, a temetőben található, 1892-ben építtette Burger János váli lakos. 1944-ben ravatalozó kápolnává alakították. Oltárát állítólag a temetőben található régi sírkövekből állították össze.

A református templom

A templom 1929-ben épült. Azelőtt, 1787-től 1929 tavaszáig, a domboldalon fentebb állt egy templomként szolgáló épület, egy imaház, harangtoronnyal. Fényképet, rajzot nem ismerünk róla.

1929-ben Vásárhelyi Dezső építész tervei alapján készült a mostani épület. Alapzata és a falak alsó része sóskúti terméskőből, a falak többi része a földesúr (Dréher Jenő) téglagyárából kapott téglából.

Építési stílusa: neoromán. A hármas felosztás a homlokzati ablakokban és az oldalablakok díszeiben a Szentháromságra utal. A bejárattal szemközti, hátsó falra elhelyezett szószék koronájának díszítése ugyancsak neoromán stílusú. A szószék falán stilizált fali díszítőelemek a bástyák, Isten választott népére utalva (12 bástyafok). A templom kelet-nyugati tájolású, a fény napközben az ún. Mózes-széktől (a szószék melletti lelkészi ülőhelyektől) kezdve sorra vetül a különböző szektorokra és késő délután a karzatra.

A középen elhelyezett úrasztala ruszkicai fehér márványból készült. A márvány úrasztala mellett egykor keresztelő medence volt, a Váli-völgy több református templomához hasonlóan. Ez homokkőből készült, állaga miatt használhatatlan. Az úrasztala a két sákramentum kiszolgáltatására használatos elsősorban.

A templomhajó mennyezete félköríves rabitz donga boltozat. A belső tér több mint 1000 köbméteres. A templomhajó 24 méter hosszú és 13 és fél méter széles. A templomban 50 padsor van, kb. 250 ülőhellyel. A templom tornya 30 méter magas. Két harang van benne. A nagyharang 1797-ből való, a gyülekezet legrégibb emléke. 110 kg-os. A kisharang 1926-ban készült. 67 kg-os.

A templomot Ravasz László püspök szentelte fel 1929. november 10-én.

A templomi sípos orgona 1932-ben készült egy rákospalotai orgonaépítő, Barakovits János által.

A Helytörténeti Gyűjtemény

A gyűjtemény a Szent István téren lévő múzeumban található.

A Vajda-ház

A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja.

Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti illetve Vajda-kiállítás látható.

A Vajda János szobor

A Vajda János szobor a főutcán, a község postája előtt található. 1908-ban leplezték le, alkotója Holló Barnabás.

A Váli bor, szőlőművelés

A Váli-völgy mindkét oldalán présházak, szőlőskertek húzódnak. Válon szinte minden családnak van szőlője, de sokan járnak ide szőlészkedni a környező településekről is.

Már a középkorban gazdag szőlő- és gyümölcstermesztés folyt a faluban. Evlya Cselebi, középkori török világutazó irja Válról: “Szép kertjei és szőlői vannak.” Borát nem dicsérhette, hisz török volt, s így nem ihatott belőle.

A helytörténeti múzeum őrzi a középkorból származó Váli szőlőhegyi törvényt, melynek cime: “A Váli Urasághoz tartozandó Szőlő Hegyekre, és szőlős Gazdákra alkalmazott Regulák“. Napjainkban is megszívlelendő sorokat tartalmaz.

A ma is látható igazán hangulatos présházak közül nem egy az 1800-as években épült.

A váliak nagy gondot fordítanak arra, hogy a híres váli bor egyedi zamatát megőrizzék. Minden év tavaszán borversenyen mérhetik össze szaktudásukat a gazdák. Nagy hagyománya van a váli szüreti-bálnak is.